Szabadka város

Azoknak, akik úgy szeretik Szabadkát, mint én.

Látogatók

free counters

2009.09.17. 15:35 eXenon84

Székesegyház

Címkék: vallás egyház épületek templomok

  A mai szabadkai katedrális kései barokk stílusban épült 1773-tól 1779-ig. Az eredeti, több alkalommal változtatott tervrajzot a pesti Franz Kaufmann készítette.

  A katedrális méretei a következők: hossza 61 méter, szélessége 26 méter, a templomhajó magassága 18 méter, a harangtorony pedig 64 méter magas. A katedrális értékes oltár-képekkel büszkélkedhet. Minden festmény Josef Schoefft pesti festő műve, kivéve a Szent család képét, melyet Kaspar Schleibner müncheni festőművész készített és a Szent Kereszt, amelyet Emmanuel Walch innsbrucki festő. Ők festették a katedrális boltozatát is. A falakon látható dekorációk a zágrábi Johannes Clausen mester alkotásai. A katedrális 200. évfordulója alkalmából (1972-73) felújították a templom egész belsejét. A fali festményeket és az oltárképeket a belgrádi akadémiai festőművész Nikola Jandrijević és az újvidéki Dušan Nonin, míg a faldíszítéseket a zombori Kiss Lajos mester újította fel. Ez alkalommal bevezették a melegítést, valamint új márványpadlót raktak le.

  A katedrális homlokzatán a harangtornyok között, még 1797-ben a Szeplőtelen Szűz kőszobrát állították fel, amely Friedrich Held alkotása. A szószék 1808-ból ered. A mai orgonát a pécsi Angster cég állította fel 1897-ben, 100 évvel később pedig ugyanezen cég munkásai újították fel.

  A XIX. század végén, Matija Mamužić plébános igyekezetének köszönhetően, a katedrális a ma is látható színes ablakokkal, két kereszthajóval és oltárokkal, 18 természetes nagyságú szoborral, valamint a hozzáépített sekrestyével gazdagodott. A felépítés és felszentelés után az imént említett plébános idejében élte meg a katedrális az első nagyobb újításokat.

  A katedrális külső kinézetéért legnagyobb érdeme bajsai Vojnich Dezső plébánosnak volt, aki 1912-ben olyan külső újításokat vitt végbe, hogy mind a mai napig nem kellett külső javításokat végezni. A következő nagyobb újításokra Matija Zvekanović püspök és Franjo Vujković plébános ideje alatt került sor 1972. és 1973. között. 1973. óta a katedrális a Műemlékvédő kultúrális intézet védelmét élvezi.

  1974. április 29-én VI. Pál pápa kinevezte a szabadkai székesegyházat kisebb bazilikává. Azóta Szent Teréz katedrálisnak – bazilikának illetve székesbazilikának nevezzük. Matija Zvekanivić püspök atya, életének utolsó éveiben, Franjo Vujković és Stjepan Beretić plébánosokkal együttműködve, a harangtornyokat és a tetőt rézbádoggal fedte be. Az utolsó nagyobb vállalkozás a katedrális újjáépítésén Stjepan Beretić plébános ideje alatt volt, amikor a városi önkormányzat segítségével felújították az Angster orgonát és visszaszereztek három értékes csillárt a katedrális 200. évfordulója alkalmából. Mindez 1997-ben történt.

~ o ~

  Feltételezhető, hogy Szabadkán létezett plébánia még 1391. előtt, amikoris a várost – Szabadka néven - először említik egy írott dokumentumban. 1497-ben említik először egy ismert szabadkai plébánosnak – Lukács plébánosnak a nevét. A szabadkai plébánia életéről egészen a Mohácsi csatáig csak ritka írásos illetve régészeti műemlékek maradtak ránk. Szabadka, pontosabban a mai Šupljak területén az első ismertebb plébános, még a török uralom alatt, Tomo Vojnić ferences volt, akit 1680-ban nevezett ki plébánossá a belgrádi püspök, Matija Bernjaković.
  Szabadkán a katolikus lakosság főként magyar nemzetiségű volt egészen a török hódoltságig. Közismert, hogy a török hódítások előtt is éltek Bácskában szerbek és horvátok, akik főként a fogságba ejtett szerb illetve horvát területekről érkeztek ide, de emelett voltak szláv őslakosok is. A török uralom vége felé már egyre több szerb és horvát lakos élt Szabadka környékén. Úgy az őslakosokról, mint az újonnan ideköltözött horvátokról is, többnyire a szegedi magyar, elvétve a szlovák ferencesek gondoskodtak. A szegedi ferencesek még 1687-ben kapták meg hivatalosan is a szabadkaiakról való gondoskodás jogát.
  Az akkori szabadkai lelkipásztoroknak nagy tevékenységi területük volt. Ide tartozott a mai Magyarországhoz tartozó Bácsalmás, Jánoshalma és Mélykút, valamint Csantavér, Kanizsa, Zenta és Topolya is. Az első szabadkai ferencesek közül megemlíthetjük Jerko Guganovićot, aki Ludason született (a mai Šupljakon). 1687. december 1-től a ferencesek megkezdték az anyakönyvek vezetését. Ebből az időből érdemes megemlíteni frater Sándor, valamint Bartul Benjović szabadkai szerzeteseket.
 
  A szabadkai plébániát a ferencesek a valamikori városi erődmítényből vezették, amelynek egy részét rendházzá, a másik részét pedig templommá alakították át. 1736-ban megépítették a fenséges barokk stílusú templomot, amely idővel szűknek bizonyult, nem csak a lakosság természetes szaporulata, hanem az egyre tömegesebb magyar és német, valamint szlovák lakosok bevándorlásai miatt. Közismert, hogy 1731-ben a plébánián 1865 szentgyónáshoz járuló hívő élt, míg 1748-ban Szabadkán összesen 5290 katolikus volt. Szabadkán 1767-ben 7779 katolikus és 1574 pravoszláv hívő élt.
  1773-ban a szabadkai plébánia vezetése dr. Stipan Ranić megbízása alá került. Ő volt az első világi lelkész. Plébániai templomként a Szabadka központjában lévő, fából készült tornáccal kibővített, Szent Rókus fogadalmi kápolnát használta. Még ugyanebben az évben megkezdődtek a munkálatok egy új plébániatemplom építésén– a mai székesegyházon. 1783-ban a katolikus hívők száma már 11.600 körül mozgott. 1791-ben a szabadkai katolikusok közé horvátok, magyarok, németek és szlovákok tartoztak, és együttesen már 19.786-an voltak. Mindössze 7 évvel később a katolikusok száma elérte a 26.000-et. Az újonnan befejezett templom 1797-ben már kicsinek bizonyult, hogy befogadja ezt a sokaságot. Mégis csupán 1841-ben lettek alapítva új plébániák – a Szent György és a Szent Rókus – a város déli részén.
 
  A Szent Teréz plébánián annyira megnőtt a katolikusok száma, hogy a XIX. század végére mintegy 60.000 hívőt vezettek a nyilvántartásban és így lett a második legnagyobb plébánia az egész Magyar királyságban. Egyedül a pesti szent József plébánia volt számbelileg nagyobb tőle. Bár az egységes szabadkai Szent Teréz plébánia szétosztásával újabb 25 plébániai közösség jött létre, a Szent Teréz székesbazilika a mai napon is több mint 12.000 hívőt számlál.
   
  A plébánia élén 1773-tól a mai napig 14 plébánia igazgató és 14 plébános állt: dr. Stipan Ranić, Ivan Lukić, pacséri Pavao Sučić, Ante Šarčević, Czorda Béla, Szép Ferenc, Ivan Probojčević, Matija Mamužić, Veco Mamužić, bajsai Vojnich Dezső, Lajčo Budanović, Matija Zvekanović, Franjo Vujković és 1985 óta Stjepan Beretić. A plébánosoknak több mint 250 káplán segített.

 

FORRÁS: http://www.suboticka-biskupija.info/katedrala.php

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadkavaros.blog.hu/api/trackback/id/tr361388565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása