Szabadka város

Azoknak, akik úgy szeretik Szabadkát, mint én.

Látogatók

free counters

2009.09.18. 18:58 eXenon84

Zsinagóga

Címkék: vallás egyház város épületek építés szecesszió átadás templomok jakab dezső komor marcell

  Mint idős hölgy, úgy ékesíti kifinomult és gazdag díszítésével a Zsinagóga Szabadka városát. Ez a csodálatos építmény tragikus elhagyatottságban ünnepli száz évét az újjáépítési törekvések közepette. Ma a Zsinagóga a város tulajdona, és szerves része annak a zsidó épülettömbnek, amely kisszámú, de életképes zsidó közösség tulajdonában van, az épületet egyben a Zsidó Hitközség használja. Itt találhatók a Zsidó Hitközség irodái és egy kis méretű, de figyelemre méltóan berendezett ima helyiség.

  Több mint száz évvel ezelőtt, 1902. szeptember 30-án tartották meg a szabadkai izraelita hitközség újonnan felépült neológ templomának avatási ünnepségét.

  Az építés gondolata 1892-ben merült fel. A szükséges 240 ezer koronát a hitközség a maga erejéből teremtette elő. Az 1900-as adatok szerint Szabadkán 3400 zsidó polgár élt. Az Erdő utcai zsinagóga már kicsinynek bizonyult. Szükség volt az új templomra. Az építéshez a telket Geiger A. Mór földbirtokos adta. Jelentős szerepük volt dr. Milkó Izidor elnöknek, Kunetz Ignác kitűnő pénzügyi szakembernek. 1925-ben a Szombat folyóiratban dr. Milkó Izidor az építésről így ír: „Az volt a célunk, hogy nemcsak a vallásos célnak megfelelő szép, architektonikus szempontból is figyelemre méltó művet teremtsünk, hanem legyen becses emléke és díszítő szépsége a városnak.”
  Az alapkő letételére 1901. április első felében került sor. 1902 augusztusában a Szabadkai Közlöny ezt írja: „Augusztus havában kész lesz a monumentális épület, amely egyike lesz a város legszebb palotáinak.”

  Szabadkára az első zsidó családok 1775-től telepedtek le, s 1797 végén alapították meg a hitközséget. A városi szenátustól 1799-ben engedélyt kértek a zsinagóga építéséhez. Kérelmüket elutasították. A hívők Ábrahám Izrael házában jöttek össze, hogy megtartsák ünnepeiket és istentiszteleteiket. A családok száma folyamatosan növekedett, jóllehet 1788-ban a szenátus a városban élő zsidók számára még külön utcát jelölt meg, ahol házat építhettek. Ez volt a Zsidó, későbbi nevén Erdő utca.

  Ebben az utcában a 19. számú portán épült fel 1838-ban az első zsinagóga, amit 1850-ben a homlokzati részen kibővítettek. 1902-től az 1944-ig bekövetkezett deportálásig ez volt az ortodox közösség temploma. A hitközség létszámának növekedése szükségszerűen felvetette az új, nagy neológ zsinagóga építésének gondolatát. Az 1894 júniusában tartott közgyűlésen született meg ennek határozata. A templomépítő bizottság hangsúlyozta, hogy „nélkülözhetetlenné vált az új zsinagóga felépítése”. Később Kunetz Ignácz bizottsági elnök örömmel közölte, hogy a pályázatra többen is jelentkeztek, így Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti mérnökök, Reichle Ferenc és Mólcer Mátyás szabadkai, ismert építészek, valamint Rottenstein Gyula és Rényi Zsigmond. Az építőbizottság Jakab és Komor terveit fogadta el, akik 1899-ben azonos tervvel pályáztak Szegeden, az ottani zsinagóga megépítésére, ám az ottani fényűző, de hagyományos zsinagógát a budapesti építészmérnök, Baumhorn Lipót tervei alapján építették fel 1903-ban. Szabadka akkor Magyarországhoz tartozott. A 80.000 lakosú város 3000 zsidónak adott otthont. A zsidó közösség meleg fogadtatásban részesítette a szegedi pályázat "veszteseit", így az építkezéshez hamarosan hozzáfoghattak.

  A Zsinagóga a magyar szecesszió jegyeiben épült. A magasan kiemelt kupola a zsidó egyetemesség szimbóluma, amely a keleti ötvösség gazdagságában kidolgozott lanternával, illetve a hatágú csillaggal zárul. Ez a motívum az Örökkévalóval fennálló és meg nem szűnő kapcsolatot is jelenti. A négy kisebb kupola a világ négy égtájának a kifejezője. A beltér kialakításában többszintű stilizált növényi, illetve geometriai díszítőelemeket láthatunk.
  A pompázó színharmóniával az volt a céljuk, hogy az istentiszteletre érkező hívőket az öröm érzése hassa át. Az aranyozott, domborműves díszítőelemek a zsidó szellemi gazdagságra utalnak. A frigyszekrény két oldalán az első Szentély márványoszlopait imitáló oszlopok aranyozott pálmalevelekkel zárulnak. Magasan felette foglalnak helyet a Táblák. A frigyszekrény előtt két oldalon állt a Menóra. Hogy a beltér minél ünnepélyesebb legyen, a kupoláról leereszkedő, barokkos iparművészeti remekben megalkotott csillárban gyönyörködhettek a hívők.

  A templom földszinti része okker-barna színekből indul ki, ami Júdea földjét szimbolizálja, aztán felfelé haladva áthajlik a rózsaszínbe, majd a magasban világoskékbe árnyalódik, míg a kupola magasságában már a mélykék dominál. Közben stilizált virág- és növényelemeket látunk. Így kötődik össze a földi élet a mennybolttal. Jakab és Komor az orgona felett mélykék alapon csillagos égboltot tervezett, ami Ábrahám szövetségét lett volna hivatott jelenteni, ám helyette a végén keleti szőnyeget festettek. A kupola monumentális szépségét, formagazdagságát a napkorong zárja. Ebbe az egységbe olvadtak bele a sötétzöld színű padok.

  1903-ban avatták fel a zsinagógát. Az épület nemcsak külsejében, de szerkezetileg is különleges: a laza talaj nem bírta volna a hatalmas kupolát, így azt a földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. A beton használata a XX. századi megújult technológia egyik első esete. A négyszögletes alaprajzú épület 776 négyzetméteres alapterületű. Hogy a számok mögött érezzük a nagyságrendet is: az újpesti zsinagóga alapterülete 422 négyzetméter, a miskolcié 450 négyzetméter (csak a Dohány utcai zsinagóga nagyobb: 967 négyzetméter). A Szabadkai zsinagógának csak a karzata 476 négyzetméter - mindez egy kisvárosban, ahol 3400 zsidó élt abban az időben!    

  Az új templom átadási ünnepsége délután vette kezdetét. A belső tér fényárban úszott, amikor kigyulladtak a csillár lámpái. Jelen volt Pertich Mihály polgármester is. Az átadási ünnepség az Erdő utcai zsinagógában kezdődött. Itt Kuttna Mór ortodox főrabbi a frigyszekrényből kiemelt három Tórát. Innen baldachin alatt vitték át a Szent Tekercseket az új zsinagógába. A menetet a polgárok és a hívők százai kísérték. A templomba vonuláskor megszólalt az orgona. Lenyűgöző hangjának kíséretében vitték be és helyezték el a frigyszekrénybe a Tórákat. Ezt követően Kuttna Mór főrabbi meggyújtotta az öröklámpát, miközben imával köszönte meg az Örökkévalónak ezt a szép napot. Ezután dr. Singer Bernát mondott ünnepi beszédet. Beszéde után Beethoven: Isten dicsőítése zeneműve csendült fel.
 

~ o ~

  1926-ban egy vihar jelentős károkat okozott, emiatt restaurálni kellett a Zsinagógát. Róth Miksa, a kiváló művész által készített vitrázsok többsége megsemmisült, csak néhány maradt egészben. A falakat habarcsréteggel vonták be, de már nem díszítették az eredeti színek és motívumok.

  A második világháború idején Szabadkát és környékét ismét Magyarországhoz csatolták. A 6000 főt számláló zsidóság többsége Auschwitzbe került, a haláltáborba, ahonnan kevesen tértek vissza. Ennek emlékét őrzi az az öt nyelvű kőtábla, mely az udvarban áll:

A világháború fasiszta haláltáboraiban 4000 zsidó polgártársunk veszett oda, akikkel együtt éltünk, és építettük Szabadkát.
Szabadka polgárai 1994. július 10-én

  A holokauszt után a Zsinagóga elhagyatottan állt. A túlélők csak néhány szertartást tartottak, de az épület állapota gyors ütemben romlott. 1970-ben a központi kupola elfordult és oldalra billent. A kár olyan mértékű volt, hogy kétségessé vált az egész épület fennmaradása. Az újjáépítés elkerülhetetlenné vált.

  Világégések és háborúk ellenére az Isten mégis megőrizte a templomot. Jöttek évek, amikor belterét megbecstelenítették. Aztán színházként funkcionált. A város vezetése nem érezte erkölcsi kötelességének a közbelépést. 1984-85-ben aztán építészeti léte vált kérdésessé. Szomszédságában ugyanis egy négyemeletes luxuspalota építését határozták el, ám ennek alapozása esetén az alatta levő futóhomok megindult volna úgy, hogy a templom összedőlt volna. (Talán ez is volt a cél.) Szerencsére az akció az építészek, a szabadkai polgárok éles ellenállásába ütközött.
  1989-ben az UNESCO szakbizottsága azt javasolta, hogy az építményt nyilvánítsák a világ kulturális hagyatékának részévé. 1990-ben pedig a Szerb Köztársaság is a kiemelt jelentőségű műemlékek közé sorolta. A szabadkai zsinagóga ma a világ tíz legveszélyeztetettebbjei, közé tartozik. Megóvása nem csupán érdeke, de kötelessége is kell, hogy legyen mindnyájunknak!

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadkavaros.blog.hu/api/trackback/id/tr141391245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2012.01.14. 01:53:27

Csak annyit akadékoskodnék, hogy a zsinagóga nem templom, hanem gyülekező (ima)hely. Zsidó templom csak egy volt.

eXenon84 2012.01.14. 10:06:54

Így igaz, a zsidóság számára a Templom (így nagy betűvel írva) Salamon temploma Jeruzsálemben. A cikkben a templom szót "imahely", "istentiszteleti hely" értelemben használjuk.

Jónás Pálné 2017.04.27. 05:41:38

Most mi a helyzet az újjáépítéssel?
Én is és gondolom mások is szívesen hozzájárulnánk a költségekhez, ki amennyivel tud.
süti beállítások módosítása