Szabadka város

Azoknak, akik úgy szeretik Szabadkát, mint én.

Látogatók

free counters

2009.09.21. 00:34 eXenon84

Címer

Címkék: címer

  Szabadka, a város érdemeiért, a bunyevácok utánjárására, 1743-ban szabadalmazott kamarai mezővárossá lett. Május 7-én bocsájtotta ki Mária Terézia Prágában a szabadságlevelet, mely szerint Szabadkát katonai érdemeiért és hűségért a polgáriasításon fölül még szabadalmazott kamarai mezővárossá tette, címerrel ajándékozta meg s nevét Szent Máriára változtatta. Biztosította továbbá a várost a határához tartozó 12 pusztájának birtokában, és a városé lett a Kőrös-ér és a Palics-tó.

  A mezővárosi korban használt  pecsét (alul középen) vízszintesen két mezőre van osztva. A felső kék mezőben a város védőszentje: Szent Teréz apácaruhában az előtte álló, piros ruhával fedett oltáron levő feszület előtt imádkozik. A feszület mögött könyv áll. Az alsó piros mezőben kettős farkú, ágaskodó oroszlán, jobb lábában kardot tart. A körirat: „Sigillum Regio Privilegiati Oppidi Szent Maria 1743.”

   A város legrégebbi pecsétjén (fenn balra) egy oroszlán látható, karddal és S betűvel, mely 1690 és 1743 között volt használtban. Ezután 1845-ig a középen látható pecsét jelképezte a várost. Majd a különféle változatokban ismert, mai napig használatos címer lett a hivatalos (fenn jobbra, és a lap alján).

  Miután, hosszas huzavonát követően, végül 1779. január 22-én a királynő teljesítette Szabadka óhaját, és Szent Mária kamarai mezővárosból Mária-Theresiopolis néven szabad királyi várossá emelte, Szabadka felszabadult a kamara hatósága alól, saját címert, pecsétet, egyházi patronátust, vámszedési és vásártartási jogot kapott; joga lett továbbá az országgyűlésre két követet küldeni.
  A privilégium a szerbeket nem engedte ez új város polgárai közé felvenni, csak városi lakosok maradhattak. A város földbirtokában megmaradt a 12 puszta, név szerint: Csantavér, Verusity, Tompa, Ludas, Zobnatica, Nagyfény, Vámtelek, Györgyén, Bajmok, Tavankút, Sebesity, Kelebia. Kötelezték továbbá a várost, hogy Bajmokot és Csantavért minél előbb falvakká telepítse.

  Az új privilégium némi változtatással meghagyta az eddigi címert. A felső kék mezőben felhők közül Szűz Mária tűnik elő skarlátszínű ruhában, karján a kis Jézussal, előtte Szent Teréz. karjait Jézus felé terjeszti ki. Az alsó mezőben kettős farkú, aranyszínű oroszlán ágaskodik, jobb felé kardot tartva. A címer fölött korona van. A körirat: „Sigillum Liberae et Regiae Civitatis Maria Teheresiopolis.”

  1839. év elejétől kezdve már az összes ügykezelés magyar nyelven folyt, és a város neve is Szabadka lett. 1845. március 27-én törvényesen engedélyt kapott a város a városi címer latin köriratának magyarra fordítására és a régi Szabadka név használatára.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://szabadkavaros.blog.hu/api/trackback/id/tr341391908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.