Szabadka város

Azoknak, akik úgy szeretik Szabadkát, mint én.

Látogatók

free counters

2009.10.12. 17:31 eXenon84

Szabadka, Anno: 1893

Címkék: város

  Ha felütjük a Pallasz Nagylexikon 1893-ban megjelent hatalmas köteteit, csodálatos dolgokról olvashatunk. Többek között Szabadkáról is.

  Szabadka (Maria-Theresiopel, Szubotica) szabad királyi város Bács-Bodrog vármegyében, az Alföldnek Szeged után legnépesebb városa, lapályos térségen épült, melynek tengerszín feletti magassága csak 114m. A város az épületekhez csatlakozó kertek folytán rendkívül nagy kiterjedésű, meglehetősen szabályosan épült egyenes utcákkal, melyeket helyenként díszesebb épületek ékítenek, míg nagyobb része még az alföldi városok jellegét viseli.

  A vasúti állomástól, melynek közelében a törvényszéki palota is áll, a Kossuth-utca, Szabadka legszebb utcája, a Szent István-térre visz, melyen a tornyos városház áll s a legszebb házak, a legélénkebb üzletek vannak. Díszesebb utcái még a Deák-utca, Wesselényi-utca, Teleki- és Színház-tér, és nevezetesebb épületei a barátok temploma, a kéttornyú Teréz-templom, prépostlak, a Pest-szálló a színházzal, a takarékpénztár, a gimnázium stb. Szabadka ugyan a vármegye legnépesebb városa, de mivel a székhely Zomborban van, a közigazgatási élet is ott összpontosul.

  Szabadka ma királyi törvényszék, járásbíróság, ügyvédi kamara, királyi közjegyzőség, a 86-ik hadkiegészítő kerület, 6-ik honvéd gyalog- és 4-ik huszárezred, továbbá csendőr-szakaszparancsnokság széke; van községi főgimnáziuma, állami tanítónőképző intézete, polgári leányiskolája, városi zenedéje, két takarékpénztára s két hitelszövetkezete, az osztrák-magyar bank fiókja, adóhivatala és pénzügyőr biztosi állomása; továbbá vasút, posta, távíróhivatal, telefonállomás (városi villamos és interurbán hálózat) és postatakarékpénztár. Itt a következő lapok jelennek meg: Szabadka és Vidéke (V. évfolyam); Szabadkai közlöny (XXII. évfolyam); Bácskai ellenőr (XIX. évfolyam); Szabadság (XV. évfolyam); Szabadkai Hírlap (XII. évfolyam); Népszava (V. évfolyam) és Achilles testgyakorló versenylap (XIII. évfolyam). Lakóinak száma gyorsan emelkedik; 1850. még csak 48,126 volt, 1869. már 56,323, 1881-ben 61,367 és 1890-ben 72,737-re emelkedett (kívülük 789 katona); lakosai közt van jelenleg 38,327 magyar, 1898 német, 476 tót és 31,824 szerb (bunyevác); hitfelekezet szerint 66,635 római katolikus, 2480 görög-keleti, 249 ágostai evangélikus, 665 helvét és 2540 izraelita.

  Lakói általában igen vagyonosak, de gazdagságuk érzetében igen büszkék. Fő foglalkozásuk a földművelés, szőlő-, gyümölcstermesztés (hites a szercsika-alma és sárgabarack), ló- és marhatenyésztés; forgalma és kereskedelme is élénk, de ipara jelentéktelen. Óriási határa 95,494 ha., melynek kétharmada ma már fel van szántva, míg azelőtt a rét és legelő volt legnagyobb kiterjedésű. Maga a város is igen gazdag, amennyiben határában 25,000 ha., azonfelül a bajmoki és csantavéri határban 6000 ha. földet bír. A házak száma 10,802. Szabadkához számos puszta tartozik, melyek némelyikén (Sebesics, Kelebia, Verusics, Tavankút, Györgye stb.) több ezer ember él.

  Szabadka helyén már az őskorban nevezetes telep volt; a magyarok történetében első ízben a tatárpusztítás után szerepelt. Nevét valószínűleg a szabad királyi jobbágyoktól nyerte, kik akkori lakói voltak. Albert király 1439. Hunyadi Jánosnak adta Szabadkát és környékét s családja kezén maradt addig, amíg Corvin János enyingi Török Imrének hagyta. A török uralom alatt Szabadka egészen elpusztult, s csak I. Lipót alatt kezdett ismét népesülni. Szent-Mária név alatt 1743. kamarai mezővárossá, 1779. szabad királyi várossá lett s akkor kapta a Maria-Theresiopel nevet; a Szabadka név csak 1845. lett törvényes nevévé.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://szabadkavaros.blog.hu/api/trackback/id/tr411443835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.