Szabadka város

Azoknak, akik úgy szeretik Szabadkát, mint én.

Látogatók

free counters

2009.10.24. 11:52 eXenon84

Gymnasium

Címkék: város kosztolányi épületek raichle ferenc

  Szabadka Mária Terézia 1743-as szabadságlevele alapján szabad kamarai mezőváros lett. Jogai bővültek, s az iskolaügy fejlesztése is előtérbe került. Mivel az iskolák az egyház szolgálatában álltak, a városi tanács 1746-ban kérelemmel fordult a helybeli ferencesek tartományi rendfőnökéhez, hogy egy alkalmas szerzetest küldjön, aki a városi ifjúságot a latin nyelv elemeire oktatja. E célra Porubszky Tamás atyát küldték, aki 1747-ben elkezdte munkáját -, amivel a szervezett oktatás alapjai kezdődtek.

  1777-ben Bécsben adták ki azt a királyi rendeletet, amely az ország összes iskoláit először egyöntetűen szabályozta. Ezen szabályzat a latin iskolákat grammatikára és gymnasiumra osztja fel. A királyi rendelet név szerint azon városokat sorolja fel, amelyekben ilyen iskolák (általános gimnáziumok) lehetnek. S kilátásba helyezi, hogy a meg nem nevezett városok is, ha kellő alapja és célja lesz, engedélyt nyerhetnek grammatikai osztályok mellett általános gimnáziumok megnyitására is.

  Szabadka nem volt a kijelölt városok jegyzékén, így a már két meglévő latin nyelvű grammatikai osztály 1778-ban megszűnt. A városi tanácsnak a király elé terjesztett kérvénye alapján 1782-ben ezen osztályok újból működhettek.  II. József a tanítás terén is változtatásokat vezetett be. Egyik ilyen rendelete alapján 1787 szeptember 1-jével a latin iskolákban minden tantárgy hivatalos nyelve a német lett. E germanizációs  rendeletét mindenki rosszallóan fogadta. Három év múlva a helytartó visszavonta ezt a  törvényt és az iskolákba visszaállították a latin nyelvű tanoktatást. Szabadkán 1795-ben hivatalosan három grammatikai és két humán osztály nyilt. Minthogy most már teljes gimnáziumról beszélhetünk, hitelesítő pecsétre is szüksége volt. Ennek körirata: Sigil. Gimnasii M. Theresiopolitani 1795.

  1803-tól a gimnáziumnak már hat - 4 grammatikai és 2 humán - osztálya volt. Az 1845-ben meghozott törvény szerint megszüntették a latint, és bevezették a magyart hivatalos tanítási nyelvként. A grammatikai majd pedig az általános gimnáziumban is egészen 1860-ig ferences szerzetesek vagy papok tanítottak. 1860-tól - a hitoktatást kivéve - világi, egyetemet végzett tanárok látják el a pedagógusi teendőket. A XIX. század végéig az iskolaépület a ferencesek kolostora, vagy a városháza melletti raktárépület volt.

  1899/1900-ban a Közoktatási Minisztérium kérelmére Szabadka város költségén felépült Raichle J. Ferenc tervei alapján a gimnázium jelenlegi épülete. Ma is itt folyik az oktatás.

  Az I. világháború ideje alatt, 1914-től az épület hadikórházként működött az Osztrák-Magyar Monarchia katonái számára. A tanítást a polgári fiúiskola épületében szervezték meg. 1919 tavaszától megnyílik a gimnázium bunyevác tagozata. A tanítás akkor először szerbhorvát nyelven, zágrábi tankönyvekkel és magyar tantervek alapján folyik. 1920-tól az államosítás után az intézmény neve: Szabadkai Állami Vegyes Gimnázium. A létszámnövekedés miatt 1925-ben létrehozták a vegyes tagozatokat. Majd ugyanebben az évben Szabadkán megnyílt a leány főgimnázium, először négy- majd nyolcosztályos évfolyammal. Miután 1941-ben a tengelyhatalmak megtámadták az országot, a magyar csapatok április 12-én vonultak be Szabadkára. A tanítás hivatalos nyelve ismét a magyar lett. A háború utolsó éveiben az épület újból hadikórházzá vált. A II. világháború után Szabadkán egy szerbhorvát tanítási nyelvű fiú- és leány főgimnázium, és egy magyar tannyelvű vegyes gimnázium kezdte meg működését.

  Az országos változások Szabadkán is éreztették hatásukat a tanügyben. 1950/51-ben a szerbhorvát fiú- és leánygimnáziumot összevonták, s e mellett volt a magyar tannyelvű vegyes gimnázium is. 1955-ben a magyar és szerbhorvát tanítási nyelvű gimnáziumokat egyesítették. Az új intézmény a Moša Pijade Gimnázium nevet kapta, melyben szerbhorvát és magyar nyelven folyt a tanítás. Az 1976-os iskolareform megszüntette a gimnáziumi oktatást. Az ekkor megalakult új intézményt Svetozar Marković Társadalmi Tevékenységek Szakközépiskolája néven jegyezték be. 1988-ig működött ily módon, mikor a tantestület kérelmére a Tartományi Közoktatási és Művelődési Bizottság engedélyezte, hogy az iskola neve Svetozar Marković Gimnázium legyen.

  A Gimnázium többet jelent a szabadkaiaknak mint egyszerű iskola. S talán többet jelent minden anyanyelvét szerető magyarnak is, hiszen ebbe az iskolába járt Kosztolányi Dezső, "a legszebb szavú" költőnk. Édesapja, Kosztolányi Árpád 1901-től tizennyolc éven át vezette a szabadkai Gimnáziumot. Érthető ha fia is ebben az intézményben kezdte meg tanulmányait. Ám nem itt fejezte be... Kosztolányi Dezső nyolcadik gimnáziumba járt, amikor kicsapták az iskolából. Ennek két fő oka volt: egyik, hogy történelemórán tanárja Kossuth Lajosról kérdezte, mire ő egy rímes versikével felelt: „Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton, született Monokon.”, az önképző szakkörön pedig tanárja bírálta versének magyarságát, mire ő: „A tanár úr ehhez nem ért, különben sem vagyok a véleményére kíváncsi”. Így hát Kosztolányit rövid úton eltanácsolták az iskolából, tanulmányait végül Szegeden fejezte be. S lám, mégis... egyik legnagyobb hatású költőnk lett, akinek minden művéből sugárzik a szülővárosa és édesapja iránti gyermeki rajongás és szeretet.

  Egyik önéletírásában így beszél:

Most is Szabadkáról jövök, mint előbb. … Egyenesen a gyermekkoromba röpültem vissza és élem azt az érzelmi őséletet, amelyet azelőtt annyira kívántam…”
Szabadkán ért utol a leveled. Az egész vakációt úgy töltöttem el, hogy pár napra mentem csak fel minden héten Budapestre írni és dolgozni, s aztán ide menkültem furcsa lelki szenzációkat szerezni és szenvedni…”
Élményeim ma is gyermekélmények, és szenzációim gyermek-szenzációk. Ha életrajzot írnék magamról, csak a gyermek életrajzát írnám meg…”

~ o ~

  Szabadkán két gimnázium is működik. 2003 őszén, Kosztolányi Dezsőnek méltó emléket állítva, szülővárosában megnyílt a róla elnevezett Kosztolányi Dezső Gimnázium.

  A tehetséggondozó gimnázium megnyitásáról először 2002-ben tárgyalt a Magyar Nemzeti Tanács, majd Szabadka Önkormányzatával közösen elkészítették az iskolaalapítási tervezetet, melyet a tartományi képviselőház 2003. április 22-én fogadott el. Történelmi jelentőségű eseményként 2003. szeptemberében két magyar nyelvű gimnázium nyílt Vajdaságban. Az egyik, a Kosztolányi Dezső nyelvi gimnázium Szabadkán, a másik pedig a Természettudományi-matematikai Tehetséggondozó Gimnázium Zentán.

  A fő küldetés, amiért az iskolák megalakultak, hogy színvonalas oktatást biztosítsanak az itt élő magyar fiatalok számára, hogy innen továbblépve, az eredményeiknek, megszerzett tudásuknak köszönve bejuthassanak azon felsőoktatási intézményekbe, amelyek megfelelnek elképzeléseiknek, igényeiknek, és alapjává vállnak jövőbeli egzisztenciájuknak.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://szabadkavaros.blog.hu/api/trackback/id/tr511471466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.