A Szabadkai Zeneiskolát 1868-ban alapították, s ezzel az ország legrégibb zeneiskolája. Megalapítását követően csak három területen folyt az oktatás: ének, hegedű és cselló szakon. Minden szaknak megvolt a saját vezető tanára. A tanítás négy évig tartott, ebből…

  Szabadka talán második legjelentősebb szimbóluma a Városi Könyvtár csodálatos épülete, amelyet 1895-ben Raichle Ferenc tervezett, s egyben ez volt első önálló projektuma.  A Könyvtár mai épülete eredetileg nem a betűk szerelmeseinek találkozóhelye volt - noha ilyen…

  Szabadka Mária Terézia 1743-as szabadságlevele alapján szabad kamarai mezőváros lett. Jogai bővültek, s az iskolaügy fejlesztése is előtérbe került. Mivel az iskolák az egyház szolgálatában álltak, a városi tanács 1746-ban kérelemmel fordult a helybeli ferencesek…

  1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell…

  Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult.  Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka…

  A szabadkai Népszínház (Városi Színház) a városháza és a zsinagóga mellett Szabadka talán legkarakteresebb épülete (volt és talán lesz is újra). A hat korinthoszi oszloppal rendelkező épület dicső múlttal néz szembe a Városháza tornyával, s ad helyet a…

  Barátok temploma - a szabadkaiak legtöbbször így emlegetik egyik legszebb templomukat, a Ferences templomot. A templom, mely a legrégibb a városban, gyönyörű belső díszítéseivel, hatalmas templombelsőjével, zengő orgonájával és hihetetlen hangulatával…

  Protestánsokat először 1805-ben találunk Szabadkán és pedig öt evangélikus és nyolc református lakost. Az egyház ideiglenesen azonban csak 1863-ban alakult meg, és az első istentiszteletet Szilády Áron halasi lelkész tartotta a Pest szálló nagytermében. Ugyanekkor az…

  Mint idős hölgy, úgy ékesíti kifinomult és gazdag díszítésével a Zsinagóga Szabadka városát. Ez a csodálatos építmény tragikus elhagyatottságban ünnepli száz évét az újjáépítési törekvések közepette. Ma a Zsinagóga a város tulajdona, és szerves része annak a…

  Szabadkán két szerb pravoszláv templom áll, az egyik a központban (Krisztus mennybemenetele pravoszláv templom), a másik Sándorban (Sándori pravoszláv templom).   Krisztus mennybemenetele pravoszláv templom (Srpska pravoslavna crkva Sv. vaznesenja Gospodnjeg)   Az…

  Szabadka építészeti remekművei elsősorban a templomok. A városban élő különféle nemzetek vallásuk gyakorlására templomokat építettek, itt tartották ünnepeiket, s ahogyan a középületek és lakóházaknak szépítéséről sem feledkeztek meg, úgy a…

  A mai szabadkai katedrális kései barokk stílusban épült 1773-tól 1779-ig. Az eredeti, több alkalommal változtatott tervrajzot a pesti Franz Kaufmann készítette.  A katedrális méretei a következők: hossza 61 méter, szélessége 26 méter, a templomhajó magassága 18…

  A Városházáról számos legenda és anekdota szól. Ezek egyike a valamikori Városi kávéház, mely mindmáig nagy vesztesége a városnak és az épületnek, és nagy szomorúsága sok idős szabadkainak...  "A Városháza észak-keleti, legforgalmasabb sarkán…

  Ha egy szabadkait kérdezünk meg a pontos időről, nagy valószínűséggel nem a karórájára vagy mobiltelefonjára fog pillantani, hanem a Városháza felé. A torony ugyanis építészeti és dekoratív funkciója mellett mindennapi életünkben is próbál "segíteni":…

  Amikor a Városháza tervezői, Komor Marcell és Jakab Dezső, pályázati tervüket készítették, még nem volt biztos, hogy mi kerül majd az impozáns torony tetejére. Az első terveken stilizált napot láthatunk, mely később az épület kisebb tornyaira ugyan felkerült, de az…

  Szabadka városi tanácsa által kiírt pályázatra összesen tíz munka érkezett. A meghirdetés értelmében a versenyen kizárólag magyar állampolgár vehetett részt, pályaművét pedig 1907. január 1-ig kellett beküldenie. Az első díj 2400, a második 1200, a harmadik…

  1908 őszén vette kezdetét a legnagyobb szabadkai palota építése, s 1910 nyarára már az építési munkálatok befejezéséhez közeledtek. Kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de tartották a kijelölt határidőt, s röpke két év alatt mintha a földből, úgy nőttek ki a…

  Boško Krstić a Városházáról írt könyvében eképp folytatja bevezető gondolatait: "A szabadkaiak nyíltan vállalják iránta érzett szerelmüket és állítják: Nem tudok élni a Városháza nélkül. Ezt pillantja meg elsőként a városba érkező. És amikor elmennek…

"A Városháza Szabadkán egy csoda. Csoda, mert nagyságban és szépségben felülmúl minden mást ebben a városban."  Ha Szabadka, akkor a Városháza! Talán mindenkinek ez a kép jut először eszébe Szabadkáról. Ahogy ott áll a hatalmas, 76 méter magas épület előtt,…