Szabadka Mária Terézia 1743-as szabadságlevele alapján szabad kamarai mezőváros lett. Jogai bővültek, s az iskolaügy fejlesztése is előtérbe került. Mivel az iskolák az egyház szolgálatában álltak, a városi tanács 1746-ban kérelemmel fordult a helybeli ferencesek…

  1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell…

  Ha felütjük a Pallasz Nagylexikon 1893-ban megjelent hatalmas köteteit, csodálatos dolgokról olvashatunk. Többek között Szabadkáról is.  Szabadka (Maria-Theresiopel, Szubotica) szabad királyi város Bács-Bodrog vármegyében, az Alföldnek Szeged után legnépesebb városa,…

  Szabadka bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe!  Október 9-én több száz ember nyüzsgött Szabadka főterén, a Városháza előtt. Hatalmas érdeklődés mutatkozott ugyanis a Szabadkai Tejgyár akciója iránt, mellyel nem kisebb dolgot próbáltak megcélozni, mint bekerülni a…

  Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult.  Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka…

  A szabadkai Népszínház (Városi Színház) a városháza és a zsinagóga mellett Szabadka talán legkarakteresebb épülete (volt és talán lesz is újra). A hat korinthoszi oszloppal rendelkező épület dicső múlttal néz szembe a Városháza tornyával, s ad helyet a…