Munk Artúr (1886-1955) szabadkai születésű író Köszönöm addig is... című életrajzi művét így kezdi: "Poros szülővárosom, Szabadka a világ legnagyobb faluja. Kegyetlen szél söpri az utcák porát egyik kerületből a másikba, teleszórja szemünket, szánkat,…
A Szabadkai Zeneiskolát 1868-ban alapították, s ezzel az ország legrégibb zeneiskolája. Megalapítását követően csak három területen folyt az oktatás: ének, hegedű és cselló szakon. Minden szaknak megvolt a saját vezető tanára. A tanítás négy évig tartott, ebből…
Szabadka talán második legjelentősebb szimbóluma a Városi Könyvtár csodálatos épülete, amelyet 1895-ben Raichle Ferenc tervezett, s egyben ez volt első önálló projektuma. A Könyvtár mai épülete eredetileg nem a betűk szerelmeseinek találkozóhelye volt - noha ilyen…
Szabadka Mária Terézia 1743-as szabadságlevele alapján szabad kamarai mezőváros lett. Jogai bővültek, s az iskolaügy fejlesztése is előtérbe került. Mivel az iskolák az egyház szolgálatában álltak, a városi tanács 1746-ban kérelemmel fordult a helybeli ferencesek…
1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell…
Ha felütjük a Pallasz Nagylexikon 1893-ban megjelent hatalmas köteteit, csodálatos dolgokról olvashatunk. Többek között Szabadkáról is. Szabadka (Maria-Theresiopel, Szubotica) szabad királyi város Bács-Bodrog vármegyében, az Alföldnek Szeged után legnépesebb városa,…
Szabadka bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe! Október 9-én több száz ember nyüzsgött Szabadka főterén, a Városháza előtt. Hatalmas érdeklődés mutatkozott ugyanis a Szabadkai Tejgyár akciója iránt, mellyel nem kisebb dolgot próbáltak megcélozni, mint bekerülni a…
Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult. Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka…
Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult. Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka…
A szabadkai Népszínház (Városi Színház) a városháza és a zsinagóga mellett Szabadka talán legkarakteresebb épülete (volt és talán lesz is újra). A hat korinthoszi oszloppal rendelkező épület dicső múlttal néz szembe a Városháza tornyával, s ad helyet a…
Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult. Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka…
Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult. Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka…
Nemzeti kaszinó, Szent István tér, Városi színház és a villamos. Régi szabadkai helyek, épületek, fogalmak, melyeknek java vagy a múlt homályába veszett, vagy idővel átalakult. Megsárgult képeslapok és fényképek egész sora tanúskodik Szabadka…
Mint idős hölgy, úgy ékesíti kifinomult és gazdag díszítésével a Zsinagóga Szabadka városát. Ez a csodálatos építmény tragikus elhagyatottságban ünnepli száz évét az újjáépítési törekvések közepette. Ma a Zsinagóga a város tulajdona, és szerves része annak a…
Miután Szabadkát 1779-ben Mária Terézia szabad királyi várossá nyilvánította (Szent Maria kamarai mezővárosból Maria Thersiopolis lett), fellendült az élet a városban. A városi atyák is több gondot fordítottak a helység szépítésére, rendezésére. Először az addig…
Munk Artúr (1886-1955) szabadkai születésű író Köszönöm addig is... című életrajzi művét így kezdi: "Poros szülővárosom, Szabadka a világ legnagyobb faluja. Kegyetlen szél söpri az utcák porát egyik kerületből a másikba, teleszórja szemünket, szánkat,…