2009.10.13. 15:28 eXenon84

A Raichle-palota

Címkék: város épületek szecesszió raichle ferenc

  1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal egy időben Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Raichle az Európát meghódító új stílusirányzat - az Art Nouveau világába való kirándulást két földszintes bérház építésével kezdi. E házak homlokzata és belső beosztása arra utal, hogy Raichle jól ismerte az európai városokban virágzó új stílust. Raichle már ezt megelőzően, a gimnázium és az Osztrák-Magyar Bank épülete esetében kifejezésre jutatta a bécsi szecesszió iránti érdeklődését, habár ezek az épületek főként barokk koncepcióról tanúskodnak.

  Az elkövetkező években épült még jó néhány új stílusú építmény, első helyen a Raichle-palotával. A palota építésének körülményei máig sem tisztázottak. Ekkora idő távlatából szinte hihetetlennek tűnik, hogy Szabadkán felépülhetett egy ilyen palota, ez pedig főként alkotójának és tulajdonosának, Raichle Ferencnek köszönhető. Raichle-nek nem voltak mecénásai vagy szponzorai, hogy mai szóhasználattal éljünk. Abban az időben Európa-szerte a legjelentősebb építészeti alkotások többsége a patrónusok - nem ritkán az új eszmék iránt fogékonyabb nők - adakozó kegyétől függött.

  Raichle az egész palotaépítési vállalkozást maga állta. Talán ez volt az egyedüli módja annak, hogy saját belső művészeti törekvéseinek megfelelő épületet tervezzen. A Raichle-palota a magyar szecesszió kivételes alkotását képezi, egyedülálló építményként emelve kb. tíz évvel az első új stílusú brüsszeli építmények felemelése után.

  Az épület úgy készült, hogy kielégíthesse egy jól szituált, dinamikus társadalmi életet élni akaró polgár szükségleteit és igényeit. A terjedelmes helyiségek, melyek két szinten helyezkednek el (magasföldszint és emelet), pazarul berendezve, fantáziadús részletekkel, funkcionálisan vannak elrendezve, és meghatározott rendeltetéseket szolgálnak. Néhány megőrzött fénykép alapján tudjuk, milyenek voltak a már említett stílbútorok és műtárgyak, amelyek a házigazda kifinomult ízléséről tanúskodtak.

 

  Habár az épület házsorban, de nem önállóan áll, terjedelme és különösen homlokzata uralja az egész utca képét. A szerző tudatosan él a lokáció adta lehetőségekkel, az épület kialakításánál nagy jelentőséget tulajdonít a napfény és az árnyék játékának. Ez a kimondottan szobrászati jellegű plasztika figyelembe veszi azt a helyet, amelyről a nap bizonyos szakában az épületet teljes pompájában meg lehet csodálni. Az épület a vasútállomással szemben áll egy dús lombú platánsor mélyén, így homlokzata zárja a zöld „alagutat”. A néző úgy éli át a homlokzatot, mint az élénk kolorit és a játékos formák csipkeszerű egészét.

  Amint fokozatosan közelítünk felé, a teljes egész tárul elénk, és egymás után tűnnek elő a kifogástalanul kimért szín és formai intenzitású részletek. A homlokzat díszei szervesen kapcsolódnak az egészhez, logikusan hangsúlyozzák a formákat és felületeket, amelyeknek pontosan meghatározott rendeltetésük van.

  A bejárat funkcionális, emberléptékű, mindennapi, gyakori használatra alkalmazott. Mégis, a lépcsők, a mesterien kovácsolt vaskapu fenségessé teszik. A Zsolnay pirogranit tűzzel nemesített fénylő színei, a tarka, lendületes ívű mozaikok és a kovácsoltvas a szobrászian kialakított homlokzat felületén úgy hatnak, mint valami álomkép.

  Az épület udvari homlokzata szintén különleges, nagyon szabadon kialakított. A csipkeszerű kerítés mögött a délutáni és alkonyati napsütésben előtűnnek az épület funkcionálisan összehangolt részletei: a lépcsőház függőleges vonalai, a hatszögletű sejtüveggel körülhatárolt apszis, amely az emeleten levő ebédlőt zárja. Az udvar egy kellemes park, ahol a ház lakói és vendégei tartózkodtak. A fény, amely az apszis tarka üvegfalán keresztül az úgynevezett ebédlőbe behatolt, színes tűzijátékként hatott. A mennyezetek és falburkolatok intim hatást keltettek a „hölgyek szobájában” és a „zeneszobában” is.

  Kétségtelen, hogy a szerző Lechner köreihez tartozott, ellenben tagadhatatlan, hogy a palota egy kimondottan szecessziós ihletésű, eredeti avantgárd műalkotás.

  2004-ben a páratlan szépségű épület elkészülésének századik évfordulóján avatták fel a Daniel Mamužić készítette Reichle Ferenc emlékművet, amely annak a parknak a sarkán áll, amely ma már az ő nevét viseli, s úgy helyezték el a szobrot, hogy a palotára nézzen. Az épület lassan 50. éve ad otthont a Képzőművészeti Találkozónak.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szabadkavaros.blog.hu/api/trackback/id/tr801447614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZsiKa 2010.06.10. 09:09:33

Világ legszebb városa! És a miénk, akik szeretik.

nikknikk 2010.12.13. 17:07:01

Jó volt olvasni a cikket:)
(Szabadkán egyébként is otthon érzam magam)
A palotát a felújítása előtt és után is fotózhattam, annyit sikerült megtudnom, hogy RJF bele is bukott a vállakozásba, alig pár évig élvezhette alkotását.
Szegedre került(itt még tervezett) majd Budapesten műkereskedőként élt még szép hosszú éveket.
Nem találtam leszármazottat, hogy többet is megtudhassak:(

Szalai Sára 2013.05.08. 14:37:42

Kedves Cikkíró!

Szeretnék érdeklődni a cikkel kapcsolatos fotók iránt: egy megjelenési felületet tudnánk Önnek biztosítani. Amennyiben érdekli Önt a lehetőség, kérem jelezze azt a szalai.sara@laboratorydigital.com e-mail címen a mai/holnapi napon.

Előre is köszönöm!

vargajózsef 2018.02.17. 23:17:21

Gratulálok a gyönyörű városukhoz és a benne lakó gyönyörű asszonyokhoz lányokhoz !!! Szeetnék hamarosan eljutni Szabadkára ! VJ by Tatabánya !

B-GEO 2020.02.20. 21:07:55

Üdvözlöm !
Lehet-e vajon tudni, hogy ki alkotta a kovácsolt vas elemeket, műveket ?
Előre is köszönöm.
süti beállítások módosítása