Szabadka talán második legjelentősebb szimbóluma a Városi Könyvtár csodálatos épülete, amelyet 1895-ben Raichle Ferenc tervezett, s egyben ez volt első önálló projektuma.

  A Könyvtár mai épülete eredetileg nem a betűk szerelmeseinek találkozóhelye volt - noha ilyen rendeltetést már akkoriban is betöltött - kaszinónak épült a XIX. század végén. A valamikori Skenderović-kúria helyére emelt Nemzeti Kaszinó épületét három hónap alatt befejezték, s 1896 őszén adták át rendeltetésének. "Az erkölcs nemesítése, a közértelmiség előmozdítása és az ízlés finomítása", áll a korabeli újságok hasábjain a kaszinó eredeti célja. Olvasóköre volt, akinek tagja "csak jó érzelmű, becsületes és nemes magaviseletű egyén lehetett".

  Sokak számára a kaszinó fogalma egyenlő a szerencsejáték fogalmával, azonban a szabadkai Nemzeti Kaszinó kultúrháznak számított, ahol betiltották a politizálást és a kártyajátékot, s "nyájas eszmecserére, barátságos társalgásra és intim szórakozásra" gyűltek össze az emberek. Volt könyvtár és olvasóterem, bálterem, teázó és csevegőhelyiség. A háború idején gimnázium, közvetlenül a könyvtár beköltözése előtt pedig Tiszti Kaszinó működött a valamikori Nemzeti Kaszinó épületében.

  Ez az egyemeletes épület neobarokk stílusban épült és homlokzata a Szabadság térre néz harmonikus egységet alkotva a Városháza és a Népszínház épületével. Könyvtárunk a város egyik szimbólumává vált és a központi teret egységessé teszi.

  Eredetileg a szabadkai Városi Könyvtárat, mint intézményt Iványi István főgimnáziumi tanár, a város monográfusa alapította 1890-ben. A könyvtár állományának alapját több magángyűjtemény képezte, köztük a legjelentősebb dr. Vince Zomborčević és dr. Milkó Izidor felbecsülhetetlen értékű magánkönyvtára volt. A Nemzeti Kaszinó épületébe 1953-ban költözött át az addig a Zeneiskola földszinti épületében működő könyvtár. Ekkor mintegy 100.000 könyve volt a szabadkai könyvtárnak. Ez a szám mára a 300.000-t is eléri, s hála a Nemzeti Kaszinó belső adottságainak, a könyvek jól elférnek. A szabadkai Városi Könyvtár Szerbia legnagyobb könytára!

  A szabadkai Városi Könyvtár tipusát tekintve közművelödési könyvtár és az itt folyó munka is ennek felel meg. Az olvasószolgálat három kölcsönző, két olvasóterem, két külön gyűjtemény és tizennégy fiókkönyvtár kereteiben működik. Külön ki kell emelni, hogy a könyvállomány nagy része szinte egyenlő arányban magyar és szerb nyelvű.

  Több osztály is működik a könyvtáron belül: gyermekosztály, helyismereti gyűjtemény, kölcsönző osztály (felnőtt részleg), régi és ritka könyvek gyűjteménye és a tudományos osztály.

  119 éves a szabadkai Városi Könyvtár intézménye, amely mindenkor része volt, része és része is lesz a város kulturális életének, mert a kultúra, a város is része életünk. 2009-ben ünnepelte 35 éves együttműködését a szegedi Somogyi-könytárral.

  A könyvtár épülete valóban Szabadka egyik legszebb, legértékesebb építménye, a homlokzatán a két atlasszal - amelyek sok írót és költőt ihlettek -, és a turulmadárral a mai napig a város hű jelképei.